A Tokajbor-Bene Pincészet Bodrogkeresztúron működő családi kézműves borászat, a világörökség részeként nyilvántartott világhíres Tokaj-hegyaljai borvidék szívében.
A Tokaji Történelmi Borvidék 27 települését 2002-ben az UNESCO felvette a világörökségek listájára kultúrtáj kategóriában, az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezredes egysége miatt.
A ház a hagyomány szerint Bezerédj Imréé volt, akit II. Rákóczi Ferenc 1706-ban brigadérossá léptetett elő, 1708-ban azonban árulásért kivégeztek. Az 1950-es években Dietz Károly, aki 1934 és 1939 között a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt, szintén ebben a házban lakott.
Rákóczi életnagyságú mellszobra, amelyet Balogh Géza szobrászművész a Mányoki Ádám által készített festmény alapján öntött bronzba, a település központjában tekinthető meg.
Bodrogkeresztúron számos gólyafészek található. A település leghíresebb gólyája Fülöp, aki Spanyolországból érkezett és 12 évig itt lakott, télen sem repült el délre.
Ahogy az oroszlánt tekintették a szárazföldi állatok, a sast pedig a madarak királyának, úgy a griffet is különösen hatalmas, fenséges állatnak, minden teremtmény urának tartották.
"1914. július 31-én este 9 órakor iszonyú hír rendítette meg a község lakosságát. Mint vészjósló harsona szállt az éjszaka leple alatt a dobszó és a község akkori kisbírója, Rozgonyi Károly akadozott hangon kiabálta a falun: “Kitört a háború!”
Egy helyi mese szerint a Várhegyen egykor tündérek éltek, akik nagyon szerettek labdázni. Ha a labda elgurult, sírva fakadtak - a könnyeikből lett a Bodrog folyó.
Különleges sors várt Bodrogkeresztúr utolsó földesuraira. A grófné Sissi császárné udvarhölgye volt, a gróf is gyakran megfordult a császári udvarban - mégis Bodrogkeresztúron találták meg az otthonukat.
A domb a hagyomány szerint onnan kapta a nevét, hogy valamikor ezen a dombon húzták deresre az engedetlen jobbágyokat. 1918-ban kiderült, itt kincseket rejt a föld!
A templom a 18. század végétől szolgálja a református híveket. Az épület hajópadlása ugyanis évtizedek óta két fokozottan védett denevérfaj nyári szálláshelye. Több mint 2000 csonkafülű és nagy patkósdenevér talál itt menedéket a nyári hónapokban.
Az Acetániát a Bor és Gyümölcsecetgyártók Egyesületének tagjai álmodták meg. Szeretnének leszámolni az ecetetet övező sztereotípiákkal és megmutatni mennyivel több zamatot rejt ez a savas lé.
Aki felsétál a település fölött található kilátópontra, nemcsak a páratlan látványt élvezheti, hanem megérezhet valamit abból a misztikumból is, amellyel a térség lakossága maga is évszázadok óta viseltetik a környezete iránt.
Hatalmas fák árnyékában bújik meg a bodrogkeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom, Bodrogkeresztúr legrégebbi, mintegy 800 éves épülete.
A kúria a 19. század első felében Gróf Erdődy Györgyné született Aspremont Mária, Wolkenstein Marie grófnő (Rákóczi Júlia leánya), valamint Máriássy Gábor egri kanonok tulajdona volt, aki elsősorban a szüreti időszakban töltötte itt az idejét a vendégeivel.
A jelenlegi iskola épülete egykor nemesi kúria volt, a hagyomány úgy tartja, hogy Eötvös József az 1841-42-ben megjelent első regényének, a Karthauzinak a részleteit ebben az épületben írta, miután pedig Eötvös 1848-ban az első független felelős minisztérium kultuszminisztere lett, a szabadságharc bukása után szintén itt húzódott meg.
II. Rákóczi Ferenc szobra Mányoki Ádám híres festménye alapján készült. 1703-1711 között a magyarok véres harcot vívtak az osztrákokkal Magyarország függetlenségéért II. Rákóczi Ferenc vezetésével, az ő tiszteletére készült a szobor.
Ismered a Fehérlófia meséjét? Ebben szerepel az a griff, amely Bodrogkeresztúr ivókútjának alkotóját, Makoldi Sándort megihlette, amikor ezt az alkotást készítette.
1914. július 31-én este 9 órakor iszonyú hír rendítette meg a község lakosságát. Mint vészjósló harsona szállt az éjszaka leple alatt a dobszó és a község akkori kisbírója, Rozgonyi Károly akadozott hangon kiabálta a falun: “Kitört a háború!”
A mese szerint a Várhegyen egykor tündérek éltek, akik szerettek labdázni. Néha a labdájuk elgurult, olyankor könnyekre fakadtak. A könnyek összefolytak, ebből lett a Bodrog folyó.
Bodrogkeresztúr utolsó földesurai igazi grófok voltak, akik Ferenc József császár udvarában is gyakorta megfordultak - mégis legszívesebben Bodrogkeresztúron voltak.
1874-ben új rabbi, azaz vallási tanító, a vallási szertartások vezetője érkezett Bodrogkeresztúrra, Sáje Steiner személyében, akiről hamar elterjedt a hír, hogy csodarabbi. Háza ma is zarándokhely.
1996-ban ünnepelte az ország a Honfoglalás 1100 éves évfordulóját. Erről a jeles eseményről természetesen Bodrogkeresztúr is megemlékezett, a honfoglaló hét vezért ábrázoló szoborparkot avattak fel a Bodrog partján.
A Dereszla Pince már az 1300-as években dézsmapinceként működött, azaz a környékről ide szállították be az adót a lakosok, s valószínűleg megfordulhatott a falai között Zsigmond, illetve később Mátyás király is.
A Dereszla-domb a nevét a hagyomány szerint onnan kapta, hogy itt húzták deresre az engedetlen jobbágyokat. 1918-ban egy véletlennek köszönhetően kiderült, kincseket rejt itt a föld.
Ha nyári estén csodálod a templomot, bizony különös és rendkívül hasznos állatokat láthatsz röpködni a templom körül. Több mint 2000 csonkafülű és nagy patkósdenevér talál itt menedéket és persze finom eleséget a nyári hónapok során.
Az ecet nem csak savanyításra alkalmas, hanem kiváló fűszere lehet az ételeknek. Készülhet borból, sörből, rizsből, gyümölcsökből, vagy akár mézből is. Az ecetmúzeumban megismerkedhetsz ezekkel az alapanyagokkal.
Aki felsétál a település fölött található kilátópontra, nemcsak a páratlan látványt élvezheti, hanem megérezhet valamit abból a misztikumból, amellyel a térség lakossága maga is évszázadok óta viseltetik a környezete iránt.
A Füleky-kúria műemléki jellegét tekintve igazi történelmi távlatokra tekint vissza. Nevét egykori tulajdonosáról, Füleky Györgyről kapta, aki az Első Tokaji Bormívelő Egyesület alapító tagja volt.
A ház egyik érdekessége, hogy a hagyomány szerint Kossuth Lajos is megfordult itt. A Máriássy kúria kapujában két oldalon találsz két nagy követ. Tudod, mire használták ezeket?
Sok-sok évszázadon át különlegességnek számított, ha valaki tudott írni-olvasni. Csak a kiváltságos, gazdag gyerekek számára volt elérhető a tanulás lehetősége, a legtöbben életük végéig analfabéták maradtak. Éppen ezért kiemelkedő, hogy Bodrogkeresztúron valószínűleg már 600 évvel ezelőtt, az 1400-as években is volt iskola.
Magyarország 150 éves török megszállása alatt Bodrogkeresztúr mezővárosi rangot viselt, kiterjedt gazdasági kapcsolatokkal. Ebben az időszakban a település lakossága református vallású volt - erre utal a községháza homlokzatán is látható címer: a keresztre helyezett zászlót hordozó, a zászlóra visszatekintő bárány a reformátusok jelképe, ugyanez a bárány szerepel a szintén erős református gyökerekkel rendelkező Debrecen címerében is.
Az iskola épülete előtt látható az a tábla, amely arra emlékeztet, hogy a Tokaji Borvidék az UNESCO világörökség részét képezi. De mit is jelent a világörökségi cím és miért fontos ez a Tokaji Történelmi Borvidék számára?
A település egykori börtönébe lépve nemcsak arra kapunk választ, miért volt fontos egy ekkora településnek önálló börtön egykor, hanem megismerhetjük a bűnözés misztikus vetületeit is.
2008-ban nyitotta meg kapuit a Bodrogkeresztúrban található vendégházunk, ahová sok szeretettel várjuk a boraink iránt érdeklődőket, a házias ízek kedvelőit és mindazokat, akik hangulatos, családias környezetben kívánnak kikapcsolódni.
Ideális családok, kisebb üzleti csoportok, baráti társaságok rövidebb vagy hosszabb távú tartózkodására. Nyugodt, csendes belső udvarban található, biztonságos, gyerekbarát, akadálymentesített szállás.
A Henye Vendégház épülete egy impozáns környezetben, a Henye dűlőn található Bodrogkeresztúron. A teraszon a Tokaji-hegyben gyönyörködhetünk, de jó idő esetén egészen Sárospatakig ellátunk. A lélegzetelállító panoráma a szobák teraszairól is biztosított.
A birtok lelkét a felújított vájt és falazott pince jelenti, mely mind nagyságánál, mind pedig formai kialakítását illetően a legszebbek közé tartozik Tokaj-Hegyalján.
A Dereszla Pincészet a Tokaji Borvidék egyik leggazdagabb történelmi múltjával rendelkező borászata, Magyarország történelme végigkísérhető a pince múltján.
Pinceborozónkban kizárólag saját termelésű tokaji furmint és sárgamuskotály szőlőfajtákból készített borokat forgalmazunk, melyeket klasszikus, tölgyfafahordós erjesztéssel, érleléssel készítünk.
A Bodrog-kanyar mellett található Tokaj-Hegyalja impozáns pincefogadója, ahol sülve-főve a tökélyre törekednek. Ami a szakácsnak az élete, az a vendég étele.