Dereszla-domb

“Görbe Keresztúrnak ki látja ortzáját

Egy felől szemléli szép zöld Dereszláját,

Hosszára alatta széles vizrek allyát

A’ hegy ’s viz építi két felől bástyáját.” 

- írta Debreczeni Ember András a 18. században a települést meghatározó 194 méteres Dereszla-dombról, amely a hagyomány szerint onnan kapta a nevét, hogy valamikor ezen a dombon húzták deresre az engedetlen jobbágyokat. Még a 20. század elején is a település főútja, amely része volt a Debrecen - Tokaj- Bodrogkeresztúr - Sátoraljaújhely - Miskolc közötti közútnak nem a mostani, a Bodroggal nagyrészt párhuzamosan haladó út volt, hanem a Dereszla-dombra felívelve, a római katolikus templom előtt húzódott (ennek köszönhető, hogy a település legszebb kúriáinak nagy része ezen a területen volt).

Mivel az út egy szakaszon nagyon meredek volt, ami veszélyessé tette a közlekedést, 1918 tavaszán nekifogtak az út mélyítésének. A munka során nagyon sok őskori cserépdarab, csontok és tűzhely is napvilágra került, azonban a munkások nagyrészt ügyet se vetettek az értéktelennek tűnő tárgyakra. Később kiderült, a kőkorszak, bronzkor, vaskor és rézkor első leletei kerültek ekkor elő.

A Dereszla-domb kincseit a Keresztúri Kincsestárban ismerhetjük meg.