Bezerédj ház
A ház a hagyomány szerint Bezerédj Imréé volt, akit II. Rákóczi Ferenc 1706-ban brigadérossá léptetett elő, de később árulásért kivégezték.
Fülöp, a gólya 12 évig élt Bodrogkeresztúron. Ugyan a gólyák vándormadarak, ő télen is a településen lakott. A helyiek kedvence volt.
3916 Bodrogkeresztúr, Kossuth utca 16
A mese szerint a Várhegyen egykor tündérek éltek, akik szerettek labdázni. Néha a labdájuk elgurult, olyankor könnyekre fakadtak. A könnyek összefolytak, ebből lett a Bodrog folyó.
3916 Bodrogkeresztúr, Kossuth utca 16
A Dereszla-domb a nevét a hagyomány szerint onnan kapta, hogy itt húzták deresre az engedetlen jobbágyokat. 1918-ban egy véletlennek köszönhetően kiderült, kincseket rejt itt a föld.
Hallottál már a híres bodrogkeresztúri kincsekről? Megnézheted a Keresztúri Kincsestárban!
3916 Bodrogkeresztúr, Kossuth utca 85
Játssz és nyerj értékes ajándékokat! Gyűjtsd a pontokat minden bodrogkeresztúri kirándulás alkalmával!
MegtekintésFülöp, a gólya 12 évig élt Bodrogkeresztúron. Ugyan a gólyák vándormadarak, ő télen is a településen lakott. A helyiek kedvence volt.
3916 Bodrogkeresztúr, Kossuth utca 16
A mese szerint a Várhegyen egykor tündérek éltek, akik szerettek labdázni. Néha a labdájuk elgurult, olyankor könnyekre fakadtak. A könnyek összefolytak, ebből lett a Bodrog folyó.
3916 Bodrogkeresztúr, Kossuth utca 16
A Dereszla-domb a nevét a hagyomány szerint onnan kapta, hogy itt húzták deresre az engedetlen jobbágyokat. 1918-ban egy véletlennek köszönhetően kiderült, kincseket rejt itt a föld.
Hallottál már a híres bodrogkeresztúri kincsekről? Megnézheted a Keresztúri Kincsestárban!
3916 Bodrogkeresztúr, Kossuth utca 85
Játssz és nyerj értékes ajándékokat! Gyűjtsd a pontokat minden bodrogkeresztúri kirándulás alkalmával!
MegtekintésSok-sok évszázadon át különlegességnek számított, ha valaki tudott írni-olvasni. Csak a kiváltságos, gazdag gyerekek számára volt elérhető a tanulás lehetősége, a legtöbben életük végéig analfabéták maradtak. Éppen ezért kiemelkedő, hogy Bodrogkeresztúron valószínűleg már 600 évvel ezelőtt, az 1400-as években is volt iskola.
Magyarország 150 éves török megszállása alatt Bodrogkeresztúr mezővárosi rangot viselt, kiterjedt gazdasági kapcsolatokkal. Ebben az időszakban a település lakossága református vallású volt - erre utal a községháza homlokzatán is látható címer: a keresztre helyezett zászlót hordozó, a zászlóra visszatekintő bárány a reformátusok jelképe, ugyanez a bárány szerepel a szintén erős református gyökerekkel rendelkező Debrecen címerében is.