Máriássy kúria

A régmúlt századokban a nemeseknek általában több lakóháza is volt, s az év különböző szakaszaiban más-más településen laktak, így tudták egyszerre több helyen is irányítani a birtokaikon folyó munkát. Bodrogkeresztúrra például általában a szüreti időszakban érkeztek meg a szőlőterületek birtokosai. Nem tartottak fent minden birtokukon egyaránt hatalmas kastélyt, hanem attól függően, hogy ki hol töltötte az év nagyobbik részét, alakították ki kisebb-nagyobb kastélyaikat. A kisebb kastélyok neve a kúria. 

A Máriássy családnak, akié ez az épület volt, szintén több helyen volt kúriája itt, a Tokaji Borvidéken is. Mindennapjaikat szépen példázza a bodrogkeresztúri kúria is: a félig a földbe süllyesztett földszinti részen volt a konyha, illetve a cselédség szállásai, míg a magasföldszint (emelet) volt a nemesi családé. A vidéki kúriáknak vagy udvarházaknak általában hatalmas udvara volt, hiszen be kellett férnie a lovashintóknak is, illetve számos kisebb kiszolgáló épület (pl. istállók, gazdasági épületek) volt még a kúria szomszédságában. 

A Máriássy kúria kapujában két oldalon találsz két nagy követ. Tudod, mire használták ezeket? 

Ezek a kerékvető voltak, amelyeket azért tettek a kapukhoz, hogy a kocsik kerekei a kapufélfának ne ütközzenek, vagy a lejtős utakon a kocsi le ne csússzék.