Római katolikus templom

A Szent Kereszt felmagasztalására szentelt római katolikus templom eredete a 13. századig vezethető vissza.

A régészeti feltárások szerint a  jelenlegi templom helyén már korábban is állt templom.  A szentély a tatárjárás korában épülhetett, az eredeti díszítést a 2022-ben befejezett felújítás során restaurálták. A szentélyben megtalálták a templom alapítójának a sírkövét is, azonban a rajta lévő feliratok megfejtése még várat magára.

A ma megcsodálható templomban olyan freskó- és szekkórészletek is láthatóak, amelyek alapján megállapítható, hogy a keresztúri templom egyike a máig fennmaradt legszebben kifestett 15. századi gótikus templomainknak. A falfestmények Szent Miklóst, Szent Katalint és Szent Ambrust ábrázolják.

A templom szentélye és hajója mai állapotát 1520-ra nyerte el, amire a déli főpárkányon látható ANNO DOMINI 1520 felirat is felhívja a figyelmet.

A 15-16. században a ma is álló templom mellett még egy nagyméretű északi kápolna is állt. Ez azonban elég korán, már a reformáció korában, a 16. században lebontásra került és feltételezhetően ennek köveiből építették meg a templom tornyát, mivel korábban a gótikus templomhoz különálló fa harangláb tartozhatott.

A reformáció térhódítása során Bodrogkeresztúr kálvinista vallásúvá vált, a katolikus templomot is a reformátusok kezdték el használni és vallásuknak megfelelően alakították át a templom belsejét: a gótikus kőfaragványokat levésték, a szentélyben akkor még látható gótikus sírokat betömték és záróköveiket a sírba dobták, a templomot fehérre meszelték, illetve a templom padlószintjét megemelték és kőlapos padlóval látták el. Ez a folyamat a templom rekatolizálása után megismétlődött, a 18. század során új kőpadló készült, a fehér falakat újra kifestették és a század végén megépült a ma is látható barokk karzat is, végül pedig 1812-ben a mai barokk oltár.

2017-ben nagyszabású régészeti feltárás kezdődött a templom területén. Újra napvilágot láttak a reformáció idején lefestett freskók és egy igazi ritkaságra is rábukkantak a kutatók: a feltételezések szerint a szentföldről származó kőkeresztet rejtett ugyanis a templom falazata, illetve előkerült a templom kőből faragott keresztelőtálja is.

A templom feltárása során talált leletek egy részét a Keresztúri Kincsestárban lehet megtekinteni.