-
Keresztúriak parkja
A Kárpát-medencében számos Keresztúr nevű település létezik. Összefogásuk, együttműködésük szimbóluma az emlékpark.
Megtekintés
-
Hét vezér park
Sárosi Tibor 2 méteres, fából készült alkotásai a honfoglaló hét vezért ábrázolják.
Megtekintés
-
Dereszla Pince
Hogyan került az ágyúgolyó a falba? Miért fordultak itt meg királyok, fejedelmek?
Megtekintés
-
Dereszla-domb
A domb a hagyomány szerint onnan kapta a nevét, hogy valamikor ezen a dombon húzták deresre az engedetlen jobbágyokat. 1918-ban kiderült, itt kincseket rejt a föld!
Megtekintés
-
Református templom
A templom a 18. század végétől szolgálja a református híveket. Az épület hajópadlása ugyanis évtizedek óta két fokozottan védett denevérfaj nyári szálláshelye. Több mint 2000 csonkafülű és nagy patkósdenevér talál itt menedéket a nyári hónapokban.
Megtekintés
-
Acetánia
Az Acetániát a Bor és Gyümölcsecetgyártók Egyesületének tagjai álmodták meg. Szeretnének leszámolni az ecetetet övező sztereotípiákkal és megmutatni mennyivel több zamatot rejt ez a savas lé.
Megtekintés
-
Görög katolikus templom
1782-ben épült csodálatos templom, oltárképe a Máriapócsi ikon másolata.
Megtekintés
-
Kilátópont
Aki felsétál a település fölött található kilátópontra, nemcsak a páratlan látványt élvezheti, hanem megérezhet valamit abból a misztikumból is, amellyel a térség lakossága maga is évszázadok óta viseltetik a környezete iránt.
Megtekintés
-
Római katolikus templom
Hatalmas fák árnyékában bújik meg a bodrogkeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom, Bodrogkeresztúr legrégebbi, mintegy 800 éves épülete.
Megtekintés
-
Füleky kúria
A 18. századi barokk kúria és a kortárs Présház találkozása
Megtekintés
-
Máriássy kúria
A kúria a 19. század első felében Gróf Erdődy Györgyné született Aspremont Mária, Wolkenstein Marie grófnő (Rákóczi Júlia leánya), valamint Máriássy Gábor egri kanonok tulajdona volt, aki elsősorban a szüreti időszakban töltötte itt az idejét a vendégeivel.
Megtekintés
-
Iskola
A jelenlegi iskola épülete egykor nemesi kúria volt, a hagyomány úgy tartja, hogy Eötvös József az 1841-42-ben megjelent első regényének, a Karthauzinak a részleteit ebben az épületben írta, miután pedig Eötvös 1848-ban az első független felelős minisztérium kultuszminisztere lett, a szabadságharc bukása után szintén itt húzódott meg.
Megtekintés
