Bodrogkeresztúr, a mezőváros

Az 1500-as években Bodrogkeresztúr mezőváros, azaz a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt. A mezőváros név arra utal, hogy ezeknek a városoknak nem volt joguk városfalat építeni, így általában a nyílt mezőn álltak a kisebb falukhoz hasonlóan.

A török korban a település lakossága folyamatosan ki volt téve a török-osztrák-magyar küzdelmeknek. Egy 1567-es összeírásban például a török által elpusztított helyként szerepel a település, s azt is tudjuk, hogy 1604-ben az osztrákok miatt kellett a teljes lakosságnak elbújdosnia - olyan gyorsasággal, hogy az ingóságaikat és az állataikat sem tudták magukkal vinni. Ez utóbbi során tűnt el a mezőváros törvénykönyve is, amelyet 1607-ben a város vezetősége emlékezetből készített el újra.

Bodrogkeresztúrnak két legfontosabb kiváltsága a pallosjog (azaz bárkit halálra ítélhettek), illetve a vásártartási jog volt.
 
Hosszú időn keresztül híres is az volt országos vásárairól, amelynek helyét ma is jelzi az Óvásár tér elnevezés. A településnek négy országos vására volt, ezek általában 8-10, sőt volt, hogy 14 napig is tartottak. Velence, Bécs, Prága, Varsó, Lemberg, Kijev, Konstantinápoly kereskedői állandó raktárakat tartottak a községben, hogy a vásárokra érkezőket megfelelően ki tudják szolgálni. Mivel akkoriban nem léteztek webáruházak a legjobb külföldi kereskedőknek is ide kellett szállítaniuk az árucikkeiket.

A Debrecen - Tokaj - Kassa országos kereskedelmi útvonal Bodrogkeresztúron ment keresztül. Az országúti szállítás akkoriban nem volt veszélytelen. Nem véletlen, hogy a hagyomány szerint a Bodrogkeresztúr és Tokaj közötti Lebuj-kanyarnál tanyáztak azok a betyárok, akik az áruikkal közlekedő kereskedőket támadták meg és rabolták ki.

Az 1500-as évek második felétől Bodrogkeresztúr református település volt. Itt született és nőtt fel Keresztúri Bíró Pál, aki később a Rákóczi-ház udvari tanítójaként a fejedelem fiainak a nevelője is volt. Ebben az időszakban még nem volt természetes, hogy a főúri gyerekek iskolában tanuljanak, hiszen általában magántanítók foglalkoztak a nevelésükkel, oktatásukkal. I. Rákóczi György fejedelem viszont létrehozott egy udvari iskolát, ahol a fiai együtt tanultak az erdélyi nemesség hasonló korú fiaival. Ennek az iskolának a vezetője, tanára lett Keresztúri Bíró Pál, aki így a kis mezővárostól a fejedelmi udvarig jutott tudásának, szorgalmának köszönhetően.